Húsvét hétfőn voltam ezen a síterepen. Ez hat nappal volt a síterep hivatalos szezonzárója előtt. A völgyig még le lehetett síelni, a pálya mellett a vögyben már nem volt hó. Április elején ez már természetes mivel a völgyben napközben 15C volt, itt déli fekvésűek a pályák, a Napnak ilyenkor már van ereje. A pályák állapota délelőtt jó volt. A 10-12-18-as pályákon lecsúszva a völgyig 1700m szintkülönbség jön össze, illetve majdnem 10km hosszú ez a szakasz. Ezen a részen szembe jövet sítúrázókat is láttam felfele jönni, illetve fent a 10-es pálya mellett sítúrázó részeket láttam a Martinsloch irányába. Ünnep nap lévén sokan voltak de ez a pályákon szerencsére nem látszott. Az idő tökéletes volt a síelésre: amikor a völgyben 15C volt 1100 méteren, fent a Vorab gleccseren 0C volt. A táj az csodálatos: fentről látszik a Rajna völgye. Ezt igazából, úgy kell elképzelni mint az Y betűt: a felső két szára a Rein Anteriur ami Oberalppasstól ered a másik része a Hinterrhein. Reichenaunál egyesűl a két ág és onnan nevezik Rajnának a Rajnát. Ez fenntről mind látszik. Kelet irányba tekintve látszik a Tödi (3612m) a térség legmagasabb hegye, észak fele pedig Glarus kanton látható Elm völgyével. Ekkor ki is találtam nyárra egy jó túrát: Elmből indulva felmászni a gerincre, majd a hegy másik oldalán a sípályák mentén leereszekni Flimsbe. Az északi oldal nagyon nehéz, szinte fal az egész. Vissza térve a síelésre, szerintem nagyon jó hely, a délutánt a többség a hütték teraszán töltötte mivel erre az idő tökéletes volt, a hó pedig nagyon olvadt.