Élménybeszámolók

La Grave

Régóta nem került fel beszámoló erről a különleges síterepről, így most én megosztom az élményeinket.
A síelés ma már tömegsport sőt talán bizonyos szempontból divatsport, annak minden hátrányával és előnyével.
Én sem síeltem 40-50 évvel ezelőtt, de ehhez hasonlatosnak képzelem, kicsit optimálisabb alacsonyabb hegyekről.

Les Deux Alpes-ban síeltünk január végén, már sokadszor térünk vissza ide. Régóta szemeztem La Grave-val, tavaly szerettem volna itt síelni, de sajnos a felvonó drótkötelét akkor cserélték, így ez akkor nem jött össze, bár utólag kiderült, egy csúszás azért ment volna. Idén jobban felkészültem és már itthonról nekiálltam megszervezni. Mi nem akartunk vezető nélkül nekivágni, illetve a buszos utazás miatt a transzfert is meg kellett oldani. Végül a vezetőnk vitt és hozott is minket.

A felvonó alsó állomásánál, megkaptuk a kötelező felszerelést, lapát, szonda, jeladó, beülő. Gyakorlatilag egy felvonó van 2 szakasszal (át kell szállni), ez visz fel 3200-ra, innen egy rövid gyaloglással még elérhető egy húzólift, de az most nem ment. 3200-on fantasztikus a környezet, mellettünk magasodik a La Meije közel 4000-es csúcsa, alatta jégfalak és több más csúcs és minden fehér. Tudatosan választottuk a napot az időjárás szerint és teljes napsütésünk volt a hó is kiváló volt bár sok helyen megsíelték, de azért voltak porhavas részek. 3-at csúsztunk különböző útvonalon, az elsőt a félállomásig a másodikat a a gleccseren keresztül az első felvonószakasz első megállójáig, az utolsót pedig le végig a folyóig.

Miért más ez, mint egy másik síterep, hosszú a teljes lista.

Óriási szabadság, nincs ratrakolt pálya, sőt pálya sincs, arra mész amerre szeretnél - figyelembe véve a korlátokat, a sajátodat is :) .
Csend van, a felvonót sem hallod, mert nagyon magasan fut és amúgy is csak egy van, ritkán keresztezed.
Alig vannak, amikor mi voltunk a guide azt mondta, hogy kb. 100-an vagyunk a hegyen.
Ha találkozol síelőkkel, akkor szinte kivétel nélkül odaköszönnek, mosolyognak.
Nem hallasz, látsz olyan idiótát, aki bluetooth-os hangszórót bömböltetve síel, inkább mindenki élvezi a környezetet és a csendet.
Azt hiszem 2 hütte van, egy fent és egy meg közben. Mi a köztesbe mentünk be, itt is ugyanúgy, mindenki örül a másiknak köszön, és csinál helyet, ha fel kell szabadítani széket, hogy odaférjetek.
Nem rohan senki, nem lökdösnek a felvonónál, nem cél, hogy 50x menj fel.
A csúszásoknál sokat traverzáltunk sítúráztunk, fárasztó volt, de nem bántuk, hozzá tartozott, így volt kerek.

Biztonság
Nekünk gyakorlatilag nincs tapasztalatunk magashegyi környezetben, ezt mi mindenféleképp ragaszkodtunk a vezetővel való síeléshez.
Ha ebben a környezetben nincs valakinek pontos ismerete az ott uralkodó viszonyokról, azok kezeléséről, akkor ez életveszélyes, még akkor is, ha jó idő van és követed a meglévő nyomokat.

Guide
A mi vezetőnk Felix volt, óriási figura, jégmászó is. Rengeteget mesélt és végig tanított mindhármunkat freeride rejtelmeire. Nagyon sokat mesélt, látszott rajta, hogy szereti, amit csinál, és büszke arra, hogy megmutathatja nekünk. Mi itt szerveztük le a túrát és kaptuk Felixet. https://www.guides2alpes.com/
Része volt a történet lekerekítésében is. Már a vége felé közeledtünk - én már kifáradtam, de rendesen, amikor mondtam a fiamnak és a barátjának, hogy ha vége tuti beülünk lent egy kocsmába és megiszunk egy sört. aztán végiggondoltuk, hogy ne éljünk vissza az idejével, hiszen ő fuvaroz minket. Mikor végeztünk akkor ő kérdezte, hogy na mi legyen megyünk haza vagy beülünk valahova, mert, hogy itt az a szokás. Ja, az más, ha az a szokás, akkor nem mi fogjuk ezt megbontani, így a sör is meglett. A hangulat itt is ugyanaz, ez egy más közeg egy más atmoszféra.

Összegezve, óriási élmény egy nagyon különleges környezetben. A franciák méltán büszkék erre a legendás helyre, van miért, nagyon szépen gondozzák és karbantartják. A világ nagyon sok pontjáról érkeznek ide síelők, oktatók, guide-ok.

Akinek van valamennyi freeride tapasztalata, elboldogul pályán kívül (nem a pálya mellett!), az bátran vágjon bele vezetővel, ha érez kedvet hozzá.

Sziasztok!
Mi 2024 január 28 és február 2 között síeltünk La Plagne-ban. A SkiLines utazási irodával, busszal tettük meg az utat. Sajnos picit hosszúra sikeredet forgalmi dugók és még terelés is lassított illetve végén még volt egy órás várakozás a buszon amíg a síbérletet illetve pár apartman kulcsát átvették. Ezt a részt lehetett volna előreláthatóbban is szervezni. Így közel 23 órás volt az utunk, ami valljuk be mindenkit lefárasztott.

Mi a Plagne Soleil településen laktunk a Sun Valley apartman szállodában. A szállásunk 12 fős volt, 10-en laktuk, így szuper volt. Semmi probléma nem volt, minden működött és vállalható méretű volt, talán a nappali lehetett volna nagyobb de más negatívuma nem volt.
A pálya a ház háta mögött volt, hazafele gyakorlatilag a liftig be lehetett csúszni, na jó a végén lökdösni kellett magunkat, de 3 lépés volt a lift onnan :) . Mi a függőfolyosón tároltuk a léceket és ott is öltöztünk, az alagsorban volt sítároló, de kb 5 felszerelés fért bele, így ezt mi nem használtuk.

Magáról a területről:

Nagyon sokan vannak, legalábbis ebben az időpontban nekem rettenetesen sok ember mozgott a sípályákon és a felvonókon. Sokat kellett sorban állni, ellenben a felvonók szinte kivétel nélkül nagyok és gyorsak, így rengeteg embert visznek, de emiatt a pályákon is nagyon sokan csúsznak egyszerre és ez volt a leginkább zavaró, hogy igen kevésszer tudtunk jó tempókat menni biztonságosan. Érdekes módon a megtette távolságokon ennek nem volt drámai hatása, mármint a sorba állásnak. Trackerrel mérve gyengébb napon is meg tudott lenni 40km, mi olyan 50 körül megyünk, ha nem hajtjuk nagyon a kilométereket, tehát 20%-kal kevesebb, ami ácsorogva jóval többnek tűnt. Persze mindig lehetett találni olyan helyet, ahol kevesebben várakoztak, de hát nem mindig jött az se jól ki, pedig próbáltunk okosak lenni. Nekünk a pályák jók voltak, kár, hogy a feketék közül kevés volt használható, hó volt elég, de kb. bő egy héttel előttünk esett az utolsó számottevő mennyiség. A kékere, ahogy többen is írták azért figyelni kell azoknak, akik a színekre mennek, hogy némelyik kék "sötétkék" is tud lenni. Ratrakolni is sokszor elfelejtettek pályákat sajnos, pedig az sokat dobott volna rajtuk, de ennek ellenére nem voltak drámaian rossza részek. Meleg volt sajnos, az én ízlésemnek túl meleg 3-7 fok körül mozgott 2000m környékén, mi nem mentünk lefelé, csak 2000-től felfele, így ott nem volt vészesen jeges sem pedig buckás.
Gleccser, az új kabinost most adták át, hát franciásra sikeredett. 3.5 napot zárva is volt, de amikor lehetett azért felmentünk, ott sokkal jobb volt a hó minősége is.

Átmentünk Les Arcba is 2x, a pályák tényleg picit jobbak és a tömeg is eggyel vállalhatóbb, de csak eggyel, szerintem itt is jóval többen voltak, mint pl. Les 2 Alpes-ban.

Összességében a hely szép, olvastam angol kommenetket La Plagne-ról, hogy a legcsúnyább francia síközpont, szerintem ez nem így van, persze vannak retro épületek, tömb szállások, de ettől még a hegyek gyönyörűek.

Én sajnos a foglalás után olvasgattam erről a tömegről, még 1998-ban jártam Tignes-ben, amikor elmentünk e mellett a terep mellett és az akkori emlékeimből maradt meg, hogy ez is jónak számít.

Egyetértek több előttem szólóval, hogy más terepekkel biztosan jobban jártok, felesleges is írni példákat, de pl Les 2 Alpes vagy Briancon is sokkal jobb, illetve minőségben ugyanezt tudja, csak nincsenek ennyien. Annak javaslom, aki valamilyen okból kifolyólag mindenképpen szertne ide eljutni, akkor tegye, de ha nincs ilyen ambíciója, akkor inkább kerülje el, hiszen rengeteg más jó helyből lehet választani.

Mindezek ellenére, mi nagyon jót síeltünk és nagyszerűen éreztük magunkat, de nem jövünk vissza ;) .