A Chopok két arca

Vitathatatlan, hogy az Alpoktól keletre Chopok a legjobb síterep, ráadásul pályarendszere még szinte korlátlanul bővíthető a Gyömbér és a Deres irányában. Hosszú évek kihagyása után tavaly örömmel tapasztaltam, hogy az északi oldalon jelentősen nőtt a liftek kapacitása, a pályákat kezelik, szükség esetén pedig hóágyúkkal egy jégmezőt egy éjszaka alatt ideális tereppé tudnak varázsolni. Idén karácsony és újév között azonban kiderült, hogy az elmúlt rendszer, a "szocializmus" szelleme még jelen van az Alacsony-Tátrában. December 30-ra virradóra 15-20 cm friss hó esett, ezt nem tudták megfelelően eltakarítani az útról, ezért Deményfalva (Demanova) határában az autókat - helyesen - egy nagy parkolóba terelték. Síbusz azonban nem volt, majd vagy fél óra múlva jött egy, amit a tömeg elvadult lökdösődés mellett megrohamozott. A busz (és a későbbi járatok is) azonban 1 km-rel Zahradky előtt, Lucky-nál letette utasait, akikre így - jól felöltözve - egy kellemes séta várt. Semmi magyarázat, mentegetőzés, ráadásul az út jól járható volt. A hegyen a friss havat nem tömörítették, még a kék pályákon sem, így mindenki megtapasztalta, milyen volt a sízés 20-30 évvel ezelőtt.

Aznap legalább sízhettünk, de másnap az erősnek mondott szél miatt az egész hegyen csak a húzós liftek működtek az alsó terepeken, de Otupnétól és Jasnától azok sem. Noha a fenti parkolókban reggel még volt hely bőven, csak síbusszal lehetett fölmenni a völgyből, most ugyan nem kellett gyalogolni, de senki sem figyelmeztette a közönséget, hogy nem mennek a liftek. Aznap gyakorlatilag nem lehetett sízni, hiába lógott nyakunkban a kifizetett, közel napi 800 koronás bérlet. A déli óráktól a csalódott közönség már tért volna vissza szálláshelyére (aznap a liftek eleve csak 2 óráig jártak volna), de a síbuszok csak ott álltak a jasnai parkolóban, egy órát kellett várni, hogy egy busz kinyissa az ajtaját és elinduljon. Újév napján újból egész nap szakadt a hó, ismét csak az alsó liftek működtek, de a rossz időnek és a szilveszterezésnek köszönhetően a tömeg nem volt elviselhetetlen. Hogy a pályákon továbbra sem jártak a gépek, azon már nem is csodálkoztunk.

Az Alpokban is sok hó esik időnként, a szél is lehet erős, de a pályaelőkészítés sosem szünetel, mindig van járó felvonó, a síbuszok sűrűn szállítják a közönséget, és bőséges tájékoztatást adnak. Szlovákia örvendetes módon modernizálja sífelvonóit, a felvonó-árakban már erősen közelít Ausztriához, de a szolgáltatás színvonala sajnos még messze elmarad az uniós gyakorlattól. Mindezt megtetézi, hogy az Alpokban több a magyar felirat, mint a szlovákiai terepeken, ahol a külföldi vendégek zöme Magyarországról érkezik, arról nem is beszélve, hogy az ország polgárainak tíz százaléka magyar.