Április 2.
Végül ez lett a szezonzáró egynapos, ismét a fiammal. Nem terveztük, de nem tudtunk ellenállni az elmúlt napokban leesett méretes hónak, meg amúgy is elkezdődött a tavaszi szünet az iskolában, így el tudtunk menni hétköznap.
1300-1400 méter felett valóban sok hó esett, bár Chopok ilyen szempontból csalóka, mert a szél erősen fújta is (ma is), és szokásos módon lerakta az erdőben / a törpefenyők között. Mindenesetre ott ha kézzel lenyúlt az ember, sokszor vállig süllyedt.
Mi csak a freeride-ot kerestük ezen a napon, az északi oldal messze jobb volt, bár az is sajnos eléggé össze volt már járva, ill. nehéz és fogós volt a hó. De azért összességében élveztük.
Az időjárás most a klasszik Chopok volt: a felső 3-400 méter felhőben, láthatóság minimális plusz erős szél fújta a havat az arcunkba - Delta feeling (szerencsére a kabinosok jártak a csúcsra mindkét oldalról) -, lejjebb sokkal tisztább, viszont a hó (még) tapadósabb pályán kívül.
Déli oldalt is megpróbáltuk, de ott egyrészt lejjebb tartott a köd, másrészt még inkább olvadt.
A pályák a szokásos tavaszi állapotúak voltak, a déli oldali völgybe vezető pálya szétesett, de a többi a korábbi alkalomhoz képest jobban tartotta magát, köszönhető a friss hónak ill. a kevés síelőnek. Sorban állás gyakorlatilag nem volt még úgy sem, hogy már nem ment az összes lift, csak a fő liftek többsége, de így is be lehetett járni minden pályát. Az éttermek egy része is már bezárt.
Ha valaki még kacérkodik a síeléssel most Húsvétkor, összességében szerintem érdemes kimenni a következő pár napban: inkább napsütést mond az előre, hó van a pályákon, és nagyon sokan már nem lesznek...

Március 21.
Ismét egy egynapos, most a tinédzser fiammal. Jó eséllyel a szezonzáró. Előző éjszaka nézem a webkamerát, nagy pelyhekben hull a hó. Drukkolok, hogy essen legalább 10 centi másnap reggelig.
Mikor kiérünk, látjuk, hogy annyi sajnos nem jött össze, de 4-5 cm igen, a semminél ez is jobb. A déli oldal sokkal "foltosabb" mint 3 hete, ismét kilátszanak a nagyobb sziklák ill. törpefenyők. Nettóban bizonyára fogyott a hó az elmúlt időszakban.
A legutóbbi tapasztalatok alapján felbuzdulva most itt kezdünk, de nem adja, túl vékony a frissen esett hó, alatta pedig nagyon göröngyös, olyan minta "megsuvadt" volna korábban. Egy kör után elengedjük.
Az időjárás most a szokásos Chopok, a csúcs felhőben, de szerencsére nem tejföl köd, és a szél sem fúj. Átmegyünk az északi oldalra. Ahogy haladunk lejjebb, egyre tisztábban látni. Megnézzük a kétüléses alatt, sokkal jobb, mint a déli oldal, mert a friss hó alatti kemény réteg egyenletes. Keressük a még érintetlen sávokat. Vissza fel a kettes ülőssel, a következő körben a 11a fekete pálya bal kanyarjánál csúszunk ki pályán kívülre, a régi tányéros irányába, sőt még azon is túl. Találunk szuper új sávokat a szikásabb részek között, lejjebb az erdő besűrűsödésénél visszakanyarodunk a régi lift nyomvonalába. Ez a rész igazán élvezetes, megyünk még vagy 2 kört. Várakozás - szombat ellenére - gyakorlatilag egyik liftnél sincs, max. 1-2 perc, érezhető, hogy március második felét írjuk.
Ebéd után megnézzük a régi 3-as fekete pálya környékét, ami most már teljes egészében freeride. Ugyanakkor itt jövő szezonra kialakítanak egy új kék pályát, a nyomvonalban a fenyőket már kivágták. Ez a rész jobban összejárt már, de azért élvezhető.
Régi vágyam, hogy egyszer a csúcsról / az 1b pálya legtetejéről lentről nézve jobbra kicsapva, a gerinc alatti freeride zone-ban lecsússzak Brhliskáig, az A3-as kabinos tetejéig. A fenti korlátozott láthatóság miatt ezt most sem vállaljuk be, de a B5-ös négyes ülős tetején mondom a fiamnak, hogy próbáljunk meg szintben áttraverzálni a térképen Deressky Kotol néven jelölt terület felé. Szerencsére nem kell őt győzködni, nekiindulunk. A szintvonalak úgy adják ki, hogy csak egyszer kell lecsatolnunk és másznunk felfelé úgy 20 métert, de sikerül átcsúszni az északi és déli oldalt elválasztó gerinc alá, ahol régen, gyerekkoromban még volt működő pálya és egy tányéros felvonó Brhliskától felfelé, aminek az oszlopai még most is megvannak. Ennek a liftnek kb. a feléhez érkezünk, és onnan már sima ügy. Visszanézve látjuk, hogy jönnek páran - helyi erők? - fentről, a csúcs irányából. Sebaj, majd legközelebb, tiszta időben és még jobb hó esetén.
Ezzel az élménnyel elindulunk vissza a déli oldal felé. Még találunk egy általunk eddig nem ismert völgyet a kettes ülős nagykabinos felöli oldalán, az alsó állomástól lefelé, ami egy átcsúszó pályában végződik - ez már a harmadik új útvonal "felfedezésünk" ezen a napon.
Délen megyünk még egyet a Deres tányérossal, csak az élmény kedvéért - ki tudja, mikor lesz erre lehetőség újra -, aztán ismét a kásabuckák tengere a parkolóig.
Ebben a szezonban 4x1 napot sikerült Chopokon csúsznom, ebből 3 nap egész szuper freeride volt. Változatosság és lehetőségek szempontjából freeride-ra szerintem egyértelműen Jasna a legjobb Budapesttől 5-600 km távolságon belül. Remélem, a következő szezonban is eljutunk párszor.

Február 27.
Egynapos csúszás két kollégával - megmutatni nekik a chopoki freeride szépségét.
Nem a klasszikus jasnai időjárás, ugyanis szikrázó napsütés, nulla felhő és szél. Emiatt az ideálisnál kissé melegebb hőmérséklet, így gyorsan buckásodó pályák. De mi aznap nem azokért mentünk.
Az északi oldalon pályán kívül reggel kicsit kemény-karcos, de 1-2 kör múlva javul a helyzet, ahogy melegszik az idő. A régi kettes ülős túlsó oldalán - a már nem működő tányéros alatt-mellett - találunk még érintetlen sávokat.
Ebéd után visszamegyünk a déli oldalra. Jár a Deres tányéros (C6)! 3 éve várok arra, hogy újra kipróbáljam gyerekkorom ikonikus liftjét, Az induláskori dupla rántás még mindig megvan, a helyi freeride-os srácok látványos ugrásokkal szórakoztatják a lift aljában lévő retro "bár" közönségét :-). Szerintem ez a lift majdnem annyival megy, mint egy hagyományos ülős lift, így hipp-hopp fent vagyunk a csúcson.
Irány a lift fentről nézve jobb oldalán lévő szabad hómező. Kifejezetten élvezetes: nincs összejárva, és délutánra kellően megolvadt, olyan, mintha olvadt vajon csúszna az ember. Azért figyelni kell, mert időnként kicsit megfogja a lécet, deszkát. De nagyon élvezzük. Lejjebb a törpefenyők szinte teljesen hó alatt vannak, így a buckák-dombok között az útvonalvariációk száma szinte végtelen. Csak arra kell figyelni, hogy ne csússzunk túl, időben kanyarodjunk vissza bal felé a tányéros indulásához.
Teli szájjal vigyorogva megyünk vagy 3-4 kört. Az utolsó lecsúszás a parkolóhoz a pályán térdig érő kásabuckák között felejtős, de ez nem rontja el a kedvünk.
Küldetés teljesítve, sikerült 2 újabb embert megfertőzni a Chopok freeride "vírussal".

Mi Február 2 töl 8ig voltunk. Érdekes módon kedden voltak a legtöbben. Dél körül Bieleputnál volt egy kisseb tömeg. De várakozás max. 10perc. A többi napon várakozás nélkül lehetett sielni. Fent csúcson szél és akkora köd , hogy a lécem végét is alig láttam. Északon Rovnahola délen Kosodrevina alatt már nem volt köd. Pénteken áttmentünk a Csorba tóhoz ott leg többször ketten ültünk a felvonón. Demény falván laktunk, síbusszal jártunk fel. Kb 20-25 percenként közlekedik. Nekem ez így teljesen rendben volt.

2026. február 11-13. között voltunk síelni Jasnán, ahonnan vegyes érzelmekkel jöttünk haza.

A pályaszállás szuper volt (Saffron Chalet), kényelmes, igényesen berendezett, jól felszerelt (gépesített konyha, infraszauna, jakuzzi), tényleg gyalogosan is közel a 10-es kék sípályához.

A síterep szolgáltatásaival viszont nem voltunk elégedettek.
Első napra csak délutáni jegyet vettünk előre online, amit a 10-es pálya alján nem tudtunk kiváltani, csak a 13-asnál. Elég szívás oda átcaplatni síbakancsban és elvesztegetett idő is.
A 10-es pálya alján a lanovkánál tülekedés, tömeg, nincs sor kialakítva, az halad, aki erőszakosabb, borzasztó, ezért másnap meg is vettük a fast pass (soronkívüli) jegyeket (+33 EUR/fő).
A 10-es kék pálya jó, megfelelően hosszú (2,7 km) 2-3 kisebb buckás szakasszal, ami változatossá teszi. Szinte végig szép panorámával! Egy részen piros pályára is válthatsz, ami párhuzamosan halad és ugyanoda érkezik le.

Sajnos az időjárás nem kezdvezett nekünk, volt eső is, az a hegytetőn általában hó volt szerencsére. Olvadt is a pálya sajnos, mert enyhe volt az idő, de a hegytetőn kíváló minőségű maradt, kb a pálya feléig.

Első nap felmentünk a Chopokra, hogy megnézzük a fentről induló piros és kék pályákat, de felérve tapasztaltuk, hogy egyik sincs nyitva a köd miatt! Ez az információ valahogy nem jutott el hozzánk, ezért egy 40-50 percet elcsesztünk a félnapos jegyből.
Másnap már meg sem próbáltunk oda felmenni, mert nem tudtuk nyitva vannak-e vagy sem a fenti pályák. A honlapon sem jelezték pontosan. Úgyhogy sajnos nem maxoltuk ki a síbérleteinket és a nagy síterepet, amit nagyon sajnálok! :(

Első nap a sorbanállások és felesleges lanovkázások miatt nem tudtuk kiszámítani, hogy 16 óra előtt leérjünk az utolsó lanovkához, így lent ragadtunk a völgyben és gyalog kellett felmenni a szállásig egy autóért legalább. :D

Információhiány, kevés jegyautomata, tülekedés, gyönyörű hegyek, jó adottságok. Ezekkel a szavakkal jellemezném.

Hétvégi Síelés - Február 14-15:

Barátokkal kiugrottunk egy hétvégi síelésre. Szállásunk a Hotel Srdiecko volt. A szállás árába benne volt az éjszakákkal megegyező síbérlet is. Péntek délután érkeztünk. A szállás teljesen rendben volt. Félpanziós ellátás, finom ételek és a wellness részleg is rendben volt. A szállás rögtön a B6-os négyüléses felvonónál található. Kocsival megközelíthető, saját parkolóval (ha hideg idő van figyelni kell, hogy hol állsz meg, mert ha kicsit lejtős helyen, akkor nem fogsz tudni egy könnyen elindulni).

Február 14:
Első csúszásunk 9 óra után a 31 és 31a pályákon volt, ez rendben is volt. Aztán átmentünk az északi oldalra. A csúcson elég nagy szél és teljes köd. A pályán kb semmit nem lehetett látni. Nagyjából a Priehyba állomástól tisztult az idő, innen viszont jött a kásás hó...Úgy döntöttünk, hogy átmegyünk Brhliska részre. Itt tudtunk egy pár kört csúszni mielőtt teljesen buckás, kásás lett a hó. A Bernardino Burger-ben ebédeltünk .Finomak a hamburgerek, azonban kicsit irreálisnak tartom, hogy a Dolomitokban egy vadragus tésztáért kevesebbet fizettem, mint itt a hamburgerért.
Délután úgy döntöttünk, hogy vissza megyünk a déli oldalra, és lesíelünk a 34c pályán. Az idő katasztrófa volt. Látótávolság 0, csak a pálya szélén látható oszlopokban bízhattunk. A keskeny pályán nem lehetett látni a vályúkat.. Lementünk a szálláshoz, és inkább hagytuk az egészet.

Február 15:
Már reggel lehetett látni, hogy a hotelnél is elég rendesen fújt a szél + elkezdett havazni is. Úgy döntöttünk, hogy ezen a napon csak a Déli oldalon síelünk, hogy a nagy szél miatt nehogy az Északin ragadjunk. Reggel a 31 és 31a pályák teljesen rendben voltak (kicsit jegesek, de hát inkább a jég mint a vizes hó). Úgy döntöttünk, hogy felmegyünk a csúcsra és onnan lesíelünk a 34c - 35 -35a - 33 pályán. A csúcson megint itéletídő...hatalmas szél, 0 látótávolság. Nagyjából a 35-ös piros pályától lehetett ismét látni. Onnantól a pálya egész jó állapotban volt. Mire leértünk, bemondták, hogy a 34c pályát le is zárták... Ezután csak a 31 és 31a pályán köröztünk egészen fél 1-ig, amikor azonban az egész déli oldalt lezárták az időjárás miatt....

Összegezve: Január végi Kronplatz-i síelésünk miatt nem maradt bennünk tüske az idei szezonban, de inkább vezetek oda 2,5-szer ennyit minthogy ide jöjjek... Szállás árában kicsit talán több, de egy napra vetítve a Dolomiti Superski bérlet (12 rendszer; 1200 km pálya) ugyan annyi mint a Chopok bérlet....

Még sose síeltem itt, de most, febr. 14-én, szombaton kiugrottunk egy egynapos síelésre és sajnos elég rossz szájízzel távoztunk.

Nyitásra a Krupová parkolóban voltunk (előző este már kimentünk egy közeli szállást kivéve) és indultunk is fel a csúcsra. Na a felső jópár száz méteren akkora köd volt, hogy szinte teljesen vakon síeltünk. Egy pályaszélt jelző karótól a következő karó már nagyon nehezen látszott. A 34c pálya szélét kétszer is sikerült elvéteni, szerencsére a meredek hegyoldal tetején sikerült megállni, nem történt nagy baj. Kosodrevina középállomástól lefelé lehetett már látni, innen viszont a pályák voltak katasztrofális állapotban, mintha nem is kezelték volna őket.

Gyorsan át is tértünk az északi oldalra. Itt is szintben a felső 5-600 m túlélése után végre tudtunk pár élvezhetőbbet csúszni a Lucky lift melletti 5-14 pályákon. Érdekes módon az északi oldalon kevesebbb volt a hó, az is lefelé egyre inkább csak hókása, pályán kívül semmi. Délelőtt ráadásul párszor eleredt az eső, az sem segített.

A tömegre fel voltunk készülve, volt is rendesen, a B1 és B2 lifteknél alakultak ki nagyobb sorok. Meg is lett az eredménye, nagyon hamar borzasztóan buckásak lettek a pályák, amiken hemzsegtek a síelők, köztük rengeteg, életéért küzdő kezdő.

Délután már kevesebben síeltek: sokan hazaindultak vagy buliztak/hüttéztek inkább vagy a Biela Putban berendezett kis fesztiválon szurkoltak a szlovák hokisoknak. Itt amúgy mi is végigjártuk a standokat, ingyen osztogattak szendvicset, teát, popcornt.

Azért du. 3 óráig így is kitartottunk, nagy örömünkre a visszaúton a déli oldalon még lejjebb ment a felhő... Amúgy jó pályarendszer lenne ez, csak a körülmények most nem segítettek és biztos, hogy a pályakezelés sem tett meg mindent. Amíg nem esik vagy fél méter hó, én nem mennék újra... Azt meg nem értem, hogy ahogy a franciáknál, itt is miért szokás a kabinok léctartóját - akár kívül, akár belül - lespórolni?

Itt a fórumban ajánlott Hanisberg étteremben megálltunk hazafelé, tényleg szuper volt, én is csak javasolni tudom. Nagyon finom kaják korrekt áron. A magyar pincér ügyesen nyomul mindenféle finomsággal, mi a marhapofás sztrapacskával éltünk is.

Tegnap megjártuk a fiammal Jasná-t egy egynaposra. Észak-Pestről indulva 3 óra alatt, 8.45-re a Krupova parkolóban voltunk (kátyúkra figyelni kell mind a magyar mind a szlovák részen, vannak szép számmal), hely még bőven volt.
A hegy hozta a "klasszik Chopok" formáját: fent erősebb széllökések és felhő / tejköd olyannyira, hogy bár (szerencsére) jártak a liftek a csúcsra mindkét oldalról, a déli oldalon a felső pályákat biztonsági okokból (láthatóság) lezárták, középállomásig a lifttel kellett lemenni és csak onnan lehetett a csúszni a lenti néhány pályán. Az északi oldalon az 1-es pálya felső része működött, de sok síélményt hasonló okokból nem adott. Kb. 1600 tszf magasságtól lefelé nem volt gond a láthatósággal, és mivel péntek éjszaka esett kb. 10 cm hó, a pályák sem voltak jegesek - bár azért gyorsan buckásodtak, mivel a friss havat szombatra nem tudták bedolgozni. Kicsit meleg is volt, plusz 1-2 fok, így inkább március eleji feelinget adott a hó. Előzőek okán a nép az északi oldal alacsonyabb liftjeire csoportosult (B1, B2, B8, A3), itt azért 5-15 perces - de kulturált - sorbanállások kialakultak. A csúcsra vivő A1 liftbe viszont most egyből be lehetett szállni :-).
Mentünk az erdőben is Rovná Holá környékén (felette-alatta), kicsit fogós volt a nedves friss hó, de épp elég, hogy eltüntette a korábbi nyomokat, így szerettük ezeket a meneteket.
Ebédre kipróbáltunk egy számunkra új helyet: Koliesko étterem a B4 lift aljánál, régi stíulsú szlovák koliba ennek megfelelő berendezéssel és kandallóval, ami - mivel kicsit kiesik a fősodorból -, nem volt zsúfolt, és finom sztrapacskát szolgált fel 15 EUR-ért (mondjuk az adag mérete lehetne nagyobb, de a többi helyen is ez a szokásos, kivéve ott, ahol magadnak szedhetsz és súlyra fizetsz).
Ami még fontos, hogy ilyenkor januárban 15.30-ig mennek a liftek - emlékeim szerint a szezon második felében ezt kitolják 16.00-ig -, de nekünk ennyi most elég volt, kellemesen elfáradva zártunk egy OK napot. Legközelebb február első felében tervezünk menni, reméljük, akkor tiszta napsütésben tudjuk a déli oldal lejtőit és erdőit megsíelni :-).

Évek óta állandó vitám van a síelős haverommal, hogy most akkor jó-e Jasna, vagy sem. Én állandóan győzködöm, hogy menjünk, szuper a pálya, közel van, és a hegytetőn keringő felhőt leszámítva általában jó az idő, nincsenek sokan, jó kaják, jófej emberek, valahogy mindig, amikor ő kimegy, a pályák jegesek, viharos szél és köd van, tömeg, és persze bunkók a felszolgálók, ezért soha nem fog oda visszamenni!
Ez úgy tűnik, nálunk feloldhatatlan ellentét marad örökké, de ahogy nézem a beszámolókat, ugyanezt a megosztottságot látom a pálya kapcsán másoknál is.
Tény, hogy nem a totál kényelmes osztrák síhétvégére kell számítani ha idejön az ember, de nincs is egész Szlovákiában másik ekkora pálya, míg Ausztriában kb sztenderd az 50km, az egész országban eloszlanak a síelők. Itt pedig jön a szlovák, magyar, lengyel, cseh, és igen, délutánra szétsíelik a pályát - ez nem a karbantartáson múlik, nagyon szimpla a matek: sok ember - használódik a pálya - buckás lesz délutánra (boardosok a hibásak természetesen). Egyébként meg a híres osztrák Saalbach-on rendszeresen kásás, buckás pályán síelek, szóval ezek miatt sem értem a kettős mércét.
A pályarendszer hamar bejárható, de azért érdemes visszanézni korábbi pályákra, és új utakat keresni, van pár egész elérhető freeride rész is, meg pár olyan, ahova még nem mertem menni. A kékek nagy része kezdőknek is ideális, talán a Biela Put-i kék pálya (ahol egyébként a kezdő oktatás van) az egyetlen, ami extra zsúfolt, mert abba az irányba az egyetlen útvonal annak, aki az autójához megy.
A pirosak is jól síelhetők, elég szélesek a pályák, néha kicsit jeges, de nem vészes.
A feketék pedig szerintem amúgy inkább pirosak, de midnenhol van egy-egy szakasz, ami durvább (feltételezem, emiatt lett a teljes hossz inkáb fekete)
Hütték: étel - ital fronton jók (kapustnica leves KÖTELEZŐ a káposztás sztrapacskával együtt, a Demenovka nevű italuk nekem annyira nem jött be, ahogy a Kofola sem nekem való, viszont a csapolt Zlaty annál inkább!), az ebédidőben inkább elkerültem a helyeket, természetesen tömegek vannak, cserébe ilyenkor van egy óra nyugodtabb síelés, és később be lehet pótolni a hüttézést.
Nekem további plusz, hogy a középső állomáson már kb déltől megy a buli, de közben azért a pálya többi része családiasabb, csöndesebb szakaszokból áll.

Ami nekem a legnagyobb negatívum (ez akkor érint, ha pályaszálláson laksz), hogy egy darab bolt sincs a pályák körül, ahol bármi üdítőt, vagy snacket lehetne vásárolni, így teljesen az ottani hotelekre vagy utalva, ez persze megoldható, ha leautózol a hegyről, de akkor meg mi értelme a pályaszállás háromszoros felárának, ha úgyis le kell jönni?

Ami miatt viszont megéri lejönni, az a két nagy termálfürdő Liptószentmiklós környékén, a Besenova és a Tatralandia, mindkettőt ajánlom! A korábban említett ködös, viharosabb napokon akár a síbérlet árán is, mert ha valami miatt nem mész fel a pályára aznap, akkor a fürdőkben a síbérlet beváltható fürdős napijegyre.

Nem leszek az értékeléssel azért teljesen elfogult, megvannak a maga hibái, összességében nekem egy erős 7/10