Előzmény és válaszok a Egykori sípályák itthon topikból

Meg a 4 évszakos üzemeltetés, bike pálya. Eplény már pár éve, MSZI most ébred, Au-ban is mostanság erre mennek a támogatások.

Magánbefektetőknek nem éri meg = nem tudnak annyi pénzt kérni a síbérletért, hogy kitermelje a hőágyúzás üzemelési és beruházási költségeit, plusz az összes befektetésre elvárt hasznot.
Szerintem te sem szeretsz ingyen dolgozni, így a befektetőtől se várd el, hogy haszon nélkül fektesse be a pénzt.
Állami támogatás: azért, hogy olcsóbb síbérlettel sielhessél, az emberektől elvett pénzt erre költsük (azzal egyetértek, hogy költik rengeteg más értelmetlenebb dologra)
Ha lehetne gazdaságosan üzemelni Bánkutat, valószínűleg már menne. Lásd: MSZI évek óka gazdaságosan üzemel, saját befektetett tőkéből, (a befektetett tőkéhez képest) jelentős állami támogatás nélkül. Bánkúton nyílván az sem segít, hogy fizetőképes keresettől távolabb van.
De nem kell annyira messzire menni: Szlovákiában és Ausztriában zárnak be - vagy természetes hó kellő léte esetén nyitnak csak ki - síterepek, és a pénzt inkább koncentrálják, kevesebb de nagyobb terepekre. Azok pedig szezonálisan összemennek (amikor kevés embert várnak és nincs hó, csak néhány pályát havaznak be). Itthon is ezt látjuk: Eplényre és MSZIre koncentrálódik, azt tudják gazdaságosan üzemeltetni.
Fókás sízés pedig marha jó dolog, de lássuk be: a síelő tömegek tulnyomó többsége lankás, kék pályákat keres és üléses felvonót. Tanuló park, meg néhány lankás kék pálya nyitásával lehet sok pénzt keresni (nemhiába havazzák be ezeket bárhol elsőnek).

Bánkúton megvannak az engedélyek ágyúzáshoz (nincs reklámozva, lásd sötétzöldek). Kb. 200 millió kéne a víz felvezetéséhez Ómassáról (ómassai forrás). Erre állami támogatás nincs (volt csak elköltötték Erdélyben), magánbefektetőnek pedig már nem éri meg.

Lerágott csont tudom (és úgy tünik hiába rágjuk) de most látszik, hogy milyen komoly siélet lehetne, ha a legjobb adottságú terepeinken, Kékestetö, Gallyatetö, Nagy-hideg hegy, Bánkút, Dobogókö megoldanánk a vizet, hóágyúzást, felvonót.. Amikor az emberiség több (tiz) kilométeres alagutakat, hidakat, viaduktokat épit akkor igenis lehetne vizet felfogni, kitermelni, felpumpálni, erösáramot felvinni stb. 7-8-900-1,000 méterre, mindössze pár száz méterekkel lejjebröl. Nem vagyok egy vizügyes, de annyira lehetetlen / drága ez? Ne már.. Ha sok energia felpumpálni, akkor offseteljék napelemekkel, szélturbinákkal, túl sok csapadék esetén müködö kicsi vizierömüvekkel.